Végre meg tudok állni egy kicsit. Azért lenne jó amúgy egy 500 ezer forintos laptop,hogy útközben is tudjak blogolni, amikor eszembe jutnak az okos dolgok, például a vonaton vagy a bkv-n, vagy akárhol. Veszek is hitelre egyet, ahogy a magyar háztartások jó része teszi, persze nemcsak latoppal, hanem 3-400 ezer Ft-os LCD tévével, blu-ray lejátszóval és további hasznos dolgokkal,ami nélkül nem lehet meglenni ugyebár. Mert akinek ezek nincsenek meg, az nem lehet sikeres ember. A lényeg az, ami kivülröl látszik: frankó tv,menö kocsi, szép ház. Aztán pár év múlva a bank elküldi a jóindulatú, tapintatos embereit, visszavesz mindent és aztán még arra is rájön az emberfia, hogy még a közüzemi díjakkal is van ugyanannyi hátraléka. Frankó életmód ez.
Amúgy a behajtó emberekröl jut eszembe, hogy egy ideje jár ide egy fószer cd-kért és tökre úgy néz ki, mint a Dolph Lundgren, csak mínusz az izmok. Asszem van az ismeröseim között olyan, akit ez érdekelne.
Már nem vagyok taknyos. Vagyis nem annyira.
